Dr. Marek József

a Névadónk

A volt Dr. Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskola főépületét 2017-2018-ban átalakítottuk és korszerűsítettük. A felújított épületben kapott helyet az állatorvosi laboratóriumi egységünk és ide települt a cégünk adminisztratív központja is.

A laboratóriumunk – tisztelegve az iskola és állatorvos névadójának emléke előtt – a Dr. Marek József Állategészségügyi Laboratórium nevet kapta.

dr. marek józsef

A budapesti Állatorvostudományi Egyetem hajdan volt professzora Dr. Marek József a világ leghíresebb magyar állatorvos tudósa. Neki köszönhetjük egy ma is létező, fontos vírusos baromfi betegség felfedezését. A később róla elnevezett betegséget a világ minden állatorvosa és baromfival foglalkozó szakembere jól ismeri.

Marek József (Vágszerdahely, Nyitra vármegye, 1868. március 19.-Budapest, 1952. szeptember 7.) állatorvos, bölcsészdoktor, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, akadémikus. Az Állatorvosi Főiskolán az önálló Belgyógyászati Tanszék és Klinika megalapítója és vezetője.

Főbb kutatási területei: a lovak tenyészbénasága és ún. kólikás betegségei, a mételykór, a rachitis és a róla elnevezett Marek-féle tyúkbénulás.

Számos hazai és külföldi tudományos egyesület, társaság és szervezet választotta tagjai közé. Ezek közül néhány – a teljesség igénye nélkül: az MTA levelező, majd rendes tagja, 1940-től osztályelnöke, később a Biológiai és Agrártudományok, majd az Agrártudományok Osztályának elnöke volt.

Az amerikai, az angol és a francia állatorvosi tudományos akadémiák levelező tagja, a lipcsei, a szófiai és az utrechti egyetem, a hannoveri állatorvosi főiskola tiszteletbeli doktora, az Országos Állategészségügyi Tanács elnöke, a Magyar Dermatológusok Egyesületének, az Országos Felsőoktatási Tanácsnak, az Országos Természettudományi Tanácsnak tagja, a Magyar Országos Állatorvos Egyesület és a Magyar Pathológusok Társaságának tiszteletbeli tagja.

A jelentősebb kitüntetései: Magyar Érdemkereszt, a Ferenc József-rend tisztikereszt, s pályája betetőzéseként az 1949-ben kapott Kossuth-díj.

Főbb munkái

Klinikai diagnosztika. Bp., 1902.
Hutyra Ferenc-Marek József: Állatorvosi belgyógyászat. I. köt. Fertőző betegségek. II. köt. Szervek betegségei. Bp.
A takonykór megállapítása biológiai eljárásokkal, különösen a malleines szempróbával. Bp., 1915.
Franz Hutyra-Joseph Marek: Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere. I-III. köt. Jena. 1144 lap.
Marek József-Wellmann Oszkár: A rhachitis oktani, anyagforgalmi, kórfejlődéstani, kórbonctani és klinikai vonatkozásaiban. Kísérletes és összehasonlító tanulmány. I-II. köt. Bp., 1931, 1932.
Marek József-Wellmann Oszkár-Urbányi László: Tanulmányok az állati szervezet ásványi anyagforgalmáról. I-IX. Bp., 1941.

emlékezete

Marek József emlékét a mai Állatorvostudományi Egyetem közelében 1958 óta utca őrzi.
Nevét viseli az Állatorvostudományi Egyetemet fenntartó alapítvány.
Az Állatorvostudományi Egyetem parkjában szobra található (Medgyessy Ferenc alkotása, 1954).
A földművelésügyi minisztérium Kossuth téri épületének árkádsorában 1978 óta áll mellszobra (Englert Judit alkotása).
Tiszteletére és életműve emlékezetéül az Állatorvostudományi Egyetem 1974-ben Marek József-emlékérmet alapított.
Komáromban 1981-ben szintén utcát kapott, és ugyanekkor leplezték le mészkő emlékreliefjét, Madarassy Walter alkotását, amelyen a következő felirat olvasható: „A világ állatorvosainak tanítómestere”.
Nevét viselte a Mohácson azóta már bezárt mezőgazdasági szakközépiskola. A volt iskolában jelenleg működő állategészségügyi laboratórium – tisztelegve az iskola és állatorvos névadójának emléke előtt – szintén a nevét viseli.
Több mint fél évszázaddal halála után, 2007-ben a Magyar Örökség díj posztumusz kitüntetettje lett.

Marek professzort 1952. szeptember 11-én temették a Farkasréti temetőben. Halála után 12 évvel a magyar állatorvosi kar nevében, a Magyar Agrártudományi Egyesület Állatorvosok Társasága, a Földművelésügyi Minisztérium anyagi támogatásával, fehér márványból készült síremléket emeltetett sírhelyére.